Helikoni Emlékmű, Helikon Park

A Helikon ligetet gróf Festetics Tasziló 1883-ban adta Keszthely városának örökös használatra.

latnivalok-helikon-emlekmuKeszthely legnagyobb zöldterülete a XX. század elejétől fokozatosan kialakított Helikon park, melynek közepén áll az 1921-ben emelt, oszlopokon álló, kupolás épület, a Helikon-ünnepségek emlékműve. Festetics György gróf uradalmi székhelyén, Keszthelyen tartott – német mintát követő – irodalmi ünnepséget.1817. és 1819. között évenként két ünnepet tartottak, az egyiket február 12-én, I. Ferenc király születésnapján, a másikat május 21-én, a georgikoni vizsgák táján. Az ünnepségekre az öreg gróf meghívta a dunántúli földbirtokosokat, írókat és tudósokat. Az ünnep előestéjén a gimnáziumban színielőadás volt, a várost kivilágították. Másnap szentmisével kezdődött a program, azután volt a díszülés, melyen a Georgikon tanárai és növendékei magyar, német és latin nyelven tartottak előadásokat, közben szavaltak, magyar és német dalokat adtak elő. A munkák jelentős része alkalmi jellegű volt, leginkább az uralkodóház dicsőségét, olykor a Festeticsek érdemeit hangoztatták, illetve a földművelés fontosságáról szóltak. Az ünnepségek keretében hangversenyt, fényes lakomát, bált tartottak, fát ültettek a korábban élt magyar írók emlékére, majd a gróf jutalmakat, írói ösztöndíjakat osztott ki. Az utolsó Helikon-ünnepséget 1819 februárjában tartották, mert közel két hónap múlva a gróf meghalt.

latnivalok-helikon-emlekmu-plaket1957-ben, az ünnepségek 140. évfordulójának kapcsán három keszthelyi lokálpatrióta: Merényi Elemér kultúrház igazgató, dr. Sági Károly múzeumigazgató és dr. Szabolcs András közgazdász úgy döntött, megpróbálja egy sajátos társadalmi helyzetben újra indítani az ifjak kulturális nagyrendezvényét. A 20. század második felének első Helikonjára 1958 májusában kerülhetett sor, melyen tíz város tizenegy iskolája vett részt. 1963 után már csak kétévente került megrendezésre a középiskolások Helikonja, majd az 1970-es és 80-as években a rendezvény lassan sorvadni kezdett. A résztvevők száma fokozatosan csökkent, a rendezvény egyre jobban átpolitizálódott.

A megújulás és a hagyományokhoz való visszatérés a kilencvenes években kezdődhetett meg. A város alapítványt hozott létre a Helikonok megszervezésére. A gyakorlati munka oroszlánrészét mind a mai napig az önkéntesekből verbuválódott Helikoni Rendezőbizottság és a Goldmark Károly Művelődési Központ csapata végzi, de természetesen a helyi diákság és a tanárok, a kategóriákat és a programokat befogadó intézmények, a támogatók, a szponzorok, az együttműködő partnerek, a mindenkori városvezetés és a civil szervezetek segítsége nélkül nem lenne megvalósítható ez a nagyszabású rendezvény.

latnivalok-helikon-parkA legmodernebb Helikonok az óvatos kezdeteket követően egyre több középiskola és diák érdeklődését keltették fel. 1998-tól a szervezők az egész Dunántúlra kiterjesztették a meghívást, 2000-re a kategóriák száma 18-ra bővült, 2004-ben a testvérvárosok iskoláinak képviselőivel nemzetközivé vált a rendezvény, a 2008-as 50 éves jubileumon a résztvevők száma újra meghaladta a 4000 főt.

Az átadott területet az akkori igényeknek megfelelően parkká alakíttatta és vállalta a fenntartását.

A Helikon park fő sétánya a Balaton utcától vezet nyílegyenesen a Balaton partra, a fürdőhöz és a kikötőhöz. A sétány mellett egy 8 oszlopon álló, kupolás emlékmű látható, melyet 1921-ben, az újkori Helikoni ünnepségek 100 éves évfordulójára emeltek – a háború miatt kissé megkésve.

Helikoni Ünnepségek

latnivalok-helikoni-unnepsegekA Helikoni Ünnepségek története 1804-re nyúlik vissza, amikoris a Georgikonban és a gimnáziumban virágzó irodalmi iskolák ünnepet tartottak. A gazdásztanulók és a gimnazisták –  akik tehetséget éreztek magukban – versmondásban, felolvasásban és színdarabokban mérték össze magukat, de ezek amolyan diákköri szereplésként értékelendők. Ezeken az ünnepségeken jobbára csak a tanári kar jelent meg.

Berzsenyi Dániel vetette fel 1816-ban Keszthelynek, mint magyar irodalmi központnak, egy „kis magyar Weimar”-nak az eszméjét – miután döbbenten tapasztalta, hogy a Georgikon egyik nyomtatványa, ami a kezébe került, német nyelven íródott. Gróf Festetics György ennek hatására szervezte meg a Helikoni Ünnepségeket (1817. február 12 – 1819. február 16), melynek ő volt a – mai szóval mondva – főszponzora. A szervezők és a bírálók – vagyis a zsűritagok – tiszteletdíjat, a résztvevők pedig, érdemeik szerint jutalmat, díjakat kaptak. Berzsenyin kívül pedig Kisfaludy és Dukai Takách Judit is megtisztelték jelenlétükkel az eseményt.

A Helikoni ünnepségek a mecénás gróf halálával, 1819-ben véget értek. A múlt század 20-as illetve 30-as éveiben kísérletet tettek ugyan a hagyomány újjáélesztésére, ez végül 1957-ben sikerült is. 1992 óta alapítványi formában Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek néven kerülnek kétévente megrendezésre. Erre minden dunántúli középiskola meghívást kap, diákjaik 18 művészeti kategóriában mérhetik össze magukat.

Érdekesség

A görög hitrege szerint a múzsák a „Helikonon tartózkodnak, és üde források mellett, hűs lombok árnyában Apolló, a művészetek istenének védőpajzsa alatt, földöntúli örömök közt végezték szellemi munkájukat”. Ezt az irigylésre méltó, romantikus képet 1896-ban festette Bontz a millenniumra kiadott Keszthely könyvében.

Minden vélemény számít!

Legutóbbi bejegyzések
Legutóbbi hozzászólások
    Archívum
    kategória